A X. Semmelweis Egészségversenyen – melynek célja az egészségtudatosság növelése és az elsősegélynyújtás népszerűsítése – 12. évfolyamos diákjainkból álló csapat több online forduló feladatait sikerrel vette, majd egy projektmunka keretében a Modern élet, modern kihívásairól – A stressz témakörében tartottak bemutató foglalkozást évfolyamtársaiknak és az elsősegély szakkör diákjainak.
Kitartó munkájuknak köszönhetően bekerültek a döntőbe.
A csapat tagjai: Bölcs Tamara, Marosi Doma, Szendrei Sára, Sziffer Janka, Takács Julianna
A csapat projektmunkája a versenyre:
Iskolai stresszkezelés
Az AKG 12.-es évfolyamának diákjai vagyunk és a 2024/25-ös SOTE Egészségverseny elődöntőjének keretében egy nagy projektet készítenünk. Témának a stresszt választottuk, hisz ez nem csak a mi jelen életünknek meghatározó része, hanem mindenki életének. Tanulmányunkban a stressz biológiai működéséről, fiziológiai hatásairól, tüneteiről és végül, de nem utolsó sorban kezeléséről írunk. Szintén a projekt keretében három helyen tartottunk 45 perces előadásokat, majd utána stressz levezető játékokat és gyakorlatokat. Fontosnak éreztünk hangsúlyt fektetni az iskolai stresszre, hisz hozzánk is ez áll a legközelebb.
Az iskolai stresszt minden diák ismeri. És bár megannyi forrásból eredhet, kezelése minden szinten, minden korban ugyanolyan fontos. Az iskolai stresszfaktorok lehetnek olyan dolgok, mint a túlterheltség, a vizsgaidőszakok, eredhet megfelelési kényszerből, de nagy részét képezik a baráti kapcsolatok okozta problémák és változások. Valamint természetesen a pedagógusaikkal való konfliktusok is komoly stressz alá helyezhetik a tanulókat. Ezek különösen nehéz helyzetek, hisz a státuszból eredő alárendeltség érzése csak olaj a tűzre. Diákként a legfontosabb lépés felismerni a számunkra kényelmetlen, szorongást okozó helyzeteket. Ebben segíthet akár a stressznaplózás módszere, mely során az ember lejegyzeteli magának a napközben stresszes helyzeteit, és így könnyen áttekintheti este, hogy mik okoznak problémát. Azonban, ha már megtaláltuk a stresszorainkat jön a legnehezebb lépés, a megküzdés. Ide sok stratégiát találtunk és használunk mind, akár tudatosan, akár tudat alatt. Ilyen a légzésgyakorlat, a progresszív izomlazítás, meditáció. Ezek nem csak krízishelyzetekben, hanem akár mindennapos ismétléssel javasoltak. Azonban van pár kiemelten fontos hozzáállási és megközelítési stratégia.
Az adaptív stresszkezelési módszerek célja, hogy ne csupán elkerüljük a stresszt, hanem megtanuljuk hatékonyan kezelni és akár előnyünkre fordítani azt, hisz a stressz egy bizonyos fokig teljesítmény növelő is lehet. Az egyik legfontosabb megközelítés a pozitív problémafókusz, amely arra ösztönöz, hogy a stresszes helyzeteket ne akadályként, hanem kihívásként lássuk. Például egy vizsga vagy dolgozat miatti szorongás csökkenthető, ha tudatos időmenedzsmentet és hatékony tanulási stratégiákat alkalmazunk.
A HeartMath módszer a szívritmus és az érzelmi állapot összefüggésein alapul, és segíthet a stressz csökkentésében. Az egyik legismertebb gyakorlata a „szívfókuszált légzés”, amely mély, egyenletes légzéssel és pozitív érzelmekre való összpontosítással segít kiegyensúlyozni az idegrendszert.
A stressz kezelésében kiemelten fontos a támogató közösségi környezet is. Egy támogató baráti vagy családi háttér, valamint a nyílt kommunikáció segíthet a feszültség oldásában. Ez továbbá segíthet önmagunk megismerésében is, ami szintén fontos pont a tanulok mindennapi stressz szintjének csökkentésében. Ha tisztában vagyunk a határainkkal és erősségeinkkel, könnyebben tudunk nemet mondani a túlzott terhelésre.
Emellett a rendszeres testmozgás és pihenés is elengedhetetlen. A sport, a séta vagy a jóga segít a feszültség levezetésében, míg a megfelelő alvás és tudatos kikapcsolódás szinte ugyanolyan hatékonysággal teremthet nyugodtabb, stresszmentesebb diákéveket.
Ha belegondolunk a stressz természetes része az életünknek, de a megfelelő stratégiák alkalmazásával csökkenthetjük negatív hatásait, és megtanulhatjuk használni az ösztönző erejét.
