Jelen pályázatunk szervesen kapcsolódik a 2016/2017-es tanévben megvalósított „Digitális tanulás – digitális tanítás” című pályázatunkhoz, annak a tapasztalataira épít, annak az elgondolását viszi tovább, egy magasabb szintre emelve. Az AKG néhány éves tapasztalattal rendelkezik a digitális eszközök használata, a digitális tanítás terén. Többfelé indulva is kerestük az utunkat, hogy hogy lehetne a leghatékonyabb, a leggazdaságosabb módon, és a tanárok, illetve a családok igényeinek leginkább megfelelő megoldásokkal áttérni a digitális eszközök mind nagyobb terű használatára.
A pályázat összefoglalása:
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapelvei közé tartozik az egyéni igényekre való odafigyelés, a személyközpontúság, a változó elvárásokra adott folyamatosan változó válaszok keresése. Az AKG-ban tanító tanárok a szakóráikon és saját szakmai fejlődésük terén is figyelnek a folyamatos megújulásra, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra.
Az AKG óriási változás előtt áll, illetve már meg is kezdte az átváltozást: az egy telephelyen két tagozattal működő öt- illetve hétosztályos gimnázium helyett jövő év szeptemberétől –terveink szerint- egy két telephelyen három tagozattal működő, összesen tizenhárom osztályos iskolává fogunk válni. Ennek a változásnak számos hozadéka van, jelen pályázatunkat a tantestület jelentős számbeli növekedése, és az általunk tanított gyermekek életkorának kitolódása érinti. Az általános iskolai korosztályt tanító kollégák szakmai felkészültsége vitathatatlan, azonban az AKG elveihez, és a digitális iskolára való felkészüléshez ebben a korosztályban kevesebb tapasztalattal rendelkezik a hazai oktatás, tanárképzés.
Miközben a tantestület új tagjai egy új iskola, egy új tagozat elindításához elengedhetetlen lelkesedéssel, lendülettel vesznek részt az előkészítő munkában és várhatóan a következő tanév kezdésében, addig a gimnáziumi tantestület egészét tekintve vegyesebb a kép. A 2017 januárjában publikált, az AKG átvilágítását célzó tanulmány (Az AKG, mint innovatív tanulási környezet, Halász Gábor 2017) képet adott az AKG jelenlegi állapotáról, az önigazgató tantestület felelősségeiről, az iskola szervezeti sajátosságairól. Több olyan pedagógus tanít az AKG-ban, akik elkötelezetten, a változásra nyitottan végzik mindennapi munkájukat és miközben színvonalasan, a diákok egyéni igényeire odafigyelve végzik napi szintű oktatási munkájukat, igyekeznek a saját megújulásukra, továbbképzésükre, önfejlesztésükre koncentrálni. Különösen nagyok az elvárások mind az évek óta nálunk tanító, mind az újonnan a gimnáziumi tantestülethez csatlakozó kollégák irányában: a digitális kisiskolákban (7, 8, 9 ill. 9ny, 9/5 és 10/5 évfolyamok) ahol a OneNote program ismerete és napi szintű használata, a változatos és hatékony digitális óravezetés, a különböző oktatási applikációk (teaching és learning apps) rendszeres használata alapelvárás. A digitális eszközökkel támogatott oktatásra való átálláskor kipróbáltuk, hogy szervezett keretek között rendszeres továbbképzéseket szervezzünk a tantestület tagjai számára, de azt tapasztaltuk, hogy a tanárok digitális előképzettsége, az új ismeretek megszerzésének üteme egyénenként annyira különböző, hogy a formális oktatási keretek, csakúgy mint a tanórák esetében, a továbbképzésen is nehezen voltak alkalmazhatók. Ehelyett konzultációs időpontokat jelöltünk meg, és arra törekedtünk, hogy minden kisiskolában legyen olyan pedagógus, aki a társai számára segítséget tud nyújtani konkrét helyzetek megoldásában és ismeretei bővítésében is. Itt emelnénk ki a kollégánk, Nádori Gergely által vezetett tanarblog.hu weboldalt, mely rendszeresen mutat be kipróbált, és mindenféle szakos szaktanár által hasznosítható digitális eszközárat.
Akár önálló tanulás, akár a kollégákkal kiscsoportban végzett ismeretátadás a digitális továbbképzés módja, az angol nyelv megértése, használata nem megkerülhető. Több nem-nyelvszakos kollégánk szembesül azzal a nehézséggel, hogy bár időt szán arra, hogy digitális tananyagokat, programokat ismerjen meg, a nyelvtudása hiányosságai miatt nem tud önállóan feldolgozni angol nyelvű szövegeket. A megfelelő nyelvismeret hiánya nem csak a digitális önképzés terén jelent nehézséget: az új pedagógiai irányzatok terén, a blended learning, a gamification, a hatékony differenciálás témakörében is lényegesen több szakirodalom található angol, mint magyar nyelven. Nem csak külföldön, de hazánkban is szerveznek konferenciákat a digitális oktatás témájában, ahol a jelen pályázatban is kulcsszerepet vállaló kollégáink, Birloni Szilvia, Nádori Gergely és Pásztor Judit előadóként (IV. Innovatív Pedagógus Konferencia) illetve több pedagógusunk hallgatóságként is részt vesz (FinnAgora – Tanulás Újratöltve ). Sok tanárunk magánúton fejleszti a nyelvtudását, többen angol nyelvtanár kollégáiktól tanulnak, az iskolán belül, megint mások pedig a diákokhoz bekapcsolódva, a tanórák adta lehetőségeket kihasználva mélyítik a tudásukat. Ezt az önálló tanulást igyekszünk megtámogatni a pályázat keretén belül több pedagógus nyelvi képzésen való részvételével.
A megfelelő angol nyelvtudás hiánya okozta nehézségeken túl az évtizedek óta az AKG-ban tanító pedagógusok esetében nehézség a folyamatos megújulással kapcsolatos elvárás, az állandó magas minőségi követelményeknek való megfelelés, de ezzel együtt a kiégés fenyegetése. A patrónusi munka pedagógiai és emberi vonatkozásai és a szaktanári munkában elvárt magas minőségi követelményeknek való megfelelés komoly nyomás a tantestületen.
A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.
