„Nem csak iskola utáni, konkrét célokkal indult programok segíthetik a lányokat a pályaválasztási dilemma megoldásában. A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) kimondott irányelvek nélkül, évek óta fut egy nagyon sikeres program, amely hatására a természettudományos pálya iránt érdeklődő lányok száma ugrásszerűen nő. A 9. osztályban felvehető elsősegély szakkörben olyan, nem tankönyv ízű dolgokat tanulnak meg a diákok, amelyek új megvilágításba helyezik számukra a biológia- és kémiatanulást. A szakkör sikeréhez – a diákokkal készített interjúkból ez egyértelműen kiderült – egy szakmailag profi, lelkes tanár is kellett. Marsi Zoltán biológiatanár erről az összetevőről szerényen hallgat, ráadásul a fiú-lány kérdéssel sem igazán tud mit kezdeni, ő az érdeklődésükben nem lát különbséget. „Inkább általánosabb megállapítás lehet az, hogy ha természettudománnyal magasabb óraszámban és gyakorlatorientáltan foglalkoznak a gyerekek, akkor az feltehetően egy nagyon komoly motivációs tényező arra, hogy a későbbiekben ilyen irányba tanuljanak tovább” – foglalja össze a többségében lányokból álló biológiafakultáció jó működését.

Az általunk meginterjúvolt lányok zöme nem családi hagyomány miatt szeretne orvos vagy gyógypedagógus lenni, hanem pusztán az embereken való segítés vágya viszi őket. Habár biológia és egészségügy területén többségben vannak a nők, mégis a lányok elmondása szerint gyakran találkoznak nemükből fakadó sztereotípiákkal. A sebésznek vagy patológusnak készülőket azzal riogatják, hogy „ez egy lánynak gusztustalan”, vagy van, hogy praktikus okokat hoznak fel, például hogy a családdal nehezen összeegyeztethetők ezek a szakmák. Az AKG-ban a világról alkotott személyes kép megteremtésében aktív szerepet töltenek be még a témahetek is, ahol a diákok egy-egy terület (mentős, kutatóorvos, pszichológus) képviselőjének a munkáját élőben követik végig. Van lehetőségük kérdezni, apró feladatokban részt venni, látják, hogyan alakulnak a különböző életpályák. Ezen kívül a természettudományok oktatása során is igyekeznek élővé, elképzelhetővé tenni a kutatók életét: például a diákoknak egy kutató dolgozószobáját kell maketten ábrázolni. Az iskolában futó szakkörök nemi tekintetben vegyes képet mutatnak: a csillagászat szakkörön csak 4 lány van 15 fiú mellett, ám a tavalyi robotikaversenyen indított iskolai csapatban női többség volt: hat lány és négy fiú vett részt a megmérettetésen.”

Hozhatnak-e reális döntést a lányok?

(VS. 2014. december 2.)